oha a felejt�s elzsong�tott, mindig tudom, hogy k�v�l�ll� vagyok; idegen ebben a sz�zadban azok k�z�tt, akik m�g emberek. Ezt az�ta tudom, ami�ta kiny�jtottam ujjaimat a nagy aranyozott keretben �ll� f�rtelem fel�, �s hozz��rtem a hideg �s �thatolhatatlan csiszolt �veghez.”

/H.P. Lovecraft: A k�v�l�ll� (r�szlet)/